Az Élet Ajándékai…
Tanmese
Egy végzős egyetemista fiú már hónapok óta kinézett magának egy sportkocsit az egyik autószalonban. Tudta, apjának nem okozna gondot, hogy megvegye neki, ezért volt olyan bátor, és ezt kérte magának ajándékba annak örömére, hogy befejezi az egyetemet.
Amikor végre eljött a nagy nap, és megkapta a diplomát, édesapja behívta az irodájába, és ezt mondta:
- Fiam! Büszke vagyok rád, és nagyon szeretlek! Örülök, hogy ilyen jól helyt álltál az egyetemen, és most elkezdheted a nagybetűs életet. Hadd nyújtsam át sok szeretettel ezt az ajándékot – és erre egy szép díszdobozt vett elő.
A fiú izgatottan kezdte el kinyitni a dobozt, és döbbenten látta, hogy egy Biblia volt benne, melybe arannyal bele volt gravírozva a neve.
Nagyon mérges lett és ezt üvöltötte:
- Apám! Van egy csomó pénzed és erre csak egy Bibliát vagy képes ajándékba adni !? – végül mérgében elrohant, és otthagyta a Bibliát a kis díszdobozban.
Évekkel később a fiú nagyon sikeres lett az üzleti életben. Volt egy jó állása, csodálatos családja és mindenki egészséges volt. Egyik nap eszébe jutott az édesapja, hogy meg kellene látogatnia, mivel már idős volt. A diplomaosztó napja óta nem látta.
Miközben ezen gondolkodott, telefonon hívták és közölték vele a szomorú hírt, hogy az édesapja meghalt.
Nagyon megdöbbent!
Amikor elkezdte intézni a temetés körüli teendőket, elment az apja házába, mivel szüksége volt néhány hivatalos papírra. Amint belépett a házba szomorúság és megbánás fogta el. Apja iratai között keresgélve megtalálta azt a Bibliát, amit kapott tőle. Érintetlenül ott volt az asztalán, ahogy azt ő ott hagyta.
Könnyes szemmel nyitotta ki, és az első oldalon a Máté 7:11 szerepelt apja kézírásával:
,,Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle.”
És ahogy olvasta ezt az igét, a Biblia hátuljából kicsúszott egy slusszkulcs.
Annak a sportkocsinak a kulcsa, amit apjától kért.
A bilétáján a szalon neve, ahol átveheti, és egy megjegyzés:”FIZETVE”.
Milyen sok alkalommal utasítjuk vissza az élet ajándékait, csak azért, mert nem abban a csomagolásban kapjuk, mint amiben elképzeltük!
Én ugyanígy jártam a keresztfiammal.
Egy életbiztosítást kötöttem születésekor, de még az első néhány évben többször megkért édesanyja, a barátnőm, hogy vegyük ki a pénzt, mert megszorultak.
Eleinte mindig újrakezdtem befizetgetni, de végül feladtam. Azután évekre minimalizálódott a kapcsolatunk, majd meg is szakadt. Mikor 20 éves lett a fiú, nagy nehezen elfogsdták a meghívást és egy könyvbe csomagolva átadtam 200 eFt-ot. Pár nap múlva azért rátelefonáltam, hogy nézze meg a csomagolás alatt mi van. Visszahívott, megköszönte, de akkor beszéltem vele utoljára. … Nem érdekel már, mi az oka, én teljesítettem amit vállaltam.